Rólunk

Tájékoztató a Víz Világhálózatról (Global Water Partnership) és a GWP Magyarország Alapítványról

A víz - különösen a fejlődő világban, de hazánkban és szűkebb térségünkben is - a jövő fejlődésének záloga. A népességnövekedés miatt sokfelé vészesen csökkenő fajlagos készletek, a növekvő vízigények, a városiasodás, a határokkal osztott vízgyűjtők - konfliktusforrások - nagy száma, az újabb és újabb meglepetéseket okozó nagy árvizek, a katasztrofális vízszennyezések, a gyakori talajvízszint-süllyedések, a vízminőségi gondok súlyosbodása, a vízi ökoszisztémák elszegényedése, a szennyvízelhelyezés hiányosságai, az óriási költségigények mind hozzájárultak ehhez a felismeréshez.

A fenyegető édesvízválság hívta életre 1996-ban a Global Water Partnership (GWP) világhálózatot, amely az egész világra kiterjedően, de különösen a fejlődő és az átmeneti országokban kívánja szolgálni az édesvíz ügyét. Nyitott minden illetékes szervezet előtt, mint: kormányszervek, ENSZ szervezetek, két- és többoldalú fejlesztési bankok, szakmai egyesületek, kutatóintézetek, nem kormányzati szervezetek, amelyeknek célja az integrált, biztonságos és fenntartható vízgazdálkodás gyakorlati megvalósításának támogatása. A GWP a víz ügyének önzetlen és a legtágabb értelemben vett támogatója, és mint ilyen a vízügy szervezetein kívül egyéb érdekelt szervezetekkel és egyénekkel áll kapcsolatban.

A GWP az 1992-es dublini Víz és Környezet konferencia óta örvendetesen erősödő hivatásos és civil vízmozgalmak része azon keresztül, hogy azonosul a konferencia négy bölcs alapelvével. (Dublini alapelvek)

A GWP a megalakulása óta számos, a föld egészének vízgondjait átfogó akciót kezdeményezett. A Marrakech-ben 1997-ben rendezett első Víz Világfórum mára sorozattá vált (2000 Hága, 2003 Kiotó, 2006 Mexikóváros, 2009 Isztambul, 2012 Marseille). Kidolgozták a világ "Víz Jövőképét", majd a megvalósítást elősegítő "Akcióprogramot". A Víz Jövőképet sokoldalú konzultációk révén régiókra bontották le, a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" elvnek megfelelően.

A GWP tevékenységét 13 nagytérségében (gwp.org) regionális és országos hálózatok, továbbá az azokhoz kapcsolódó tanácsadó bizottságok és ún. társult szakmai programok révén valósítja meg. Ezek között van az 1998-ban megalakult Közép- és Kelet-Európa (KKE) régió, amely ma már 12 országot (Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Moldova, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) tömörít. A GWP KKE a 2000-es Víz Világfórumra kidolgozta a térség 2025-re vonatkozó vízgazdálkodási jövőképét és az ahhoz vezető akcióterv-koncepciót, amelyet egy évvel később a térség miniszterei Budapesten regionális értekezlet és az ott megfogalmazott nyilatkozat keretében erősítettek meg. (Miniszteri nyilatkozat)

E célok jegyében kezdte meg a GWP magyarországi tevékenységét, az akkor Budapesten székelő GWP Közép- és Kelet-európai régiós titkárság segítségével és folytatott számos akciót önállóan és partnerekkel (konferenciák, munkaértekezletek, egyéb programok).

Az első akciókra támaszkodva és megbizonyosodva arról, hogy mind a szakmai közösségek, mind a szélesebb közönség igénylik azt a katalizátor szerepet, amit a GWP a vízügy, a vízgazdálkodás érdekében elláthat, megalakult a GWP Magyarország Alapítvány. Az alapítvány a világhálózat, ezen belül a GWP Közép-Kelet-Európa céljaival azonosul önálló magyarországi hálózatként, ennek megfelelően célja:

  • az integrált vízgazdálkodás elősegítése,
  • a vízi környezetvédelem támogatása,
  • az árvizek és belvizek elleni védekezés javítása,
  • a Tisza és a Duna vízgyűjtő területén fekvő országok együttműködésének előmozdítása az integrált vízgazdálkodás érdekében,
  • Magyarország és a térség országai EU- csatlakozásának elősegítése, majd a csatlakozást követően az EU-s feladatok támogatása a víz szempontjából.

E célokhoz igazodóan támogatja a vízügy területén belül:

  • a társadalmi (szakmai, érdekegyeztetési stb.) párbeszédet,
  • a szakemberek képzését és továbbképzését,
  • az emberek víztudatosságának fejlesztését az oktatáson és minden más lehetőségen át,
  • fórumok létrehozását a konkrét (helyi, regionális, országos vagy nemzetközi) vízproblémák feltárására és megoldásának elősegítésére.

A GWP Magyarország támogatja a kormányzati szerveket az aszálykezelési szakpolitika kidolgozásában (ld. IDMP), és olyan stratégiai partnerekkel működik együtt, mint a Magyar Hidrológiai Társaság, Magyar Víziközmű Szövetség, Magyar Mérnöki Kamara, Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Magyar Víz és Szennyvíztechnikai Szövetség. Az összes magyarországi GWP partner listáját itt láthatja. A belépés ingyenes, mindössze vállalni kell a GWP céljainak támogatását. Részletek és belépési nyilatkozat ezen a LINKEN érhető el.

Az alapítvány nagy hangsúlyt helyez a fiatalok környezettudatos nevelésére, így több ifjúsági program, mint pl. a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj,  a Duna ismerettár és a Duna Művészeti Mestere versenyének hazai szervezője, valamint a Budapesti Víz Világtalálkozó 2013 és 2016 Ifjúsági Fórumának társrendezője.

A GWP Magyarország az online magyar-angol vízügyi szótár kifejlesztője (www.gwpszotar.hu) , elősegítve az angol nyelvű szakirodalom megismerését és a hazai szerzők angol nyelvű publikálását.

Az alapítvány a felelős a GWP által a 2016-2019 közötti időszakra meghirdetett ún. SDG Water Preparedness Facility Programme hazai végrehajtásáért, mely az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai közül a vízgazdálkodási cél (SDG 6) eléréséhez szükséges tevékenységek mielőbbi megkezdését támogatja, LINK.

 

GWP Magyarország Alapítvány

Az alapítás dátuma: 2002. március

Alapítók

Nagy Zoltán
Clement Adrienne
Buzás Kálmán

Kuratórium

Lovas Attila, elnök 
Kerekesné Steindl Zsuzsanna
Perényi Gábor
Reich Gyula, tiszteletbeli elnök

Tanácsadó Testület

Aradi Csaba

Gayer József

Ijjas István

Ligetvári Ferenc

Persányi Miklós

Rákosi Judit

Szalkai Tímea

Akkreditáció

2010. évi közhasznúsági jelentés

2011. évi közhasznúsági jelentés

2012. évi közhasznúsági jelentés

2013. évi közhasznúsági jelentés

2014. évi közhasznúsági jelentés

2015. évi mérleg

2016. évi mérleg

2017. évi mérleg

2018. évi mérleg

2019. évi mérleg

2020. évi mérleg